Ugrás a tartalomhoz

Küszvágó csér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Küszvágó csér
Kiáltozó egyed
Kiáltozó egyed
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Csérfélék (Sternidae)
Nem: Sterna
Faj: S. hirundo
Tudományos név
Sterna hirundo
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A küszvágó csér elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   költözési útvonal   szórványos
A küszvágó csér elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  költözési útvonal
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Küszvágó csér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Küszvágó csér témájú médiaállományokat és Küszvágó csér témájú kategóriát.

A küszvágó csér (Sterna hirundo) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és a csérfélék (Sterniidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3] Nevét egyik legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről kapta.[4]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Sterna hirundo hirundo Linnaeus, 1758
  • Sterna hirundo longipennis Nordmann, 1835
  • Sterna hirundo minussensis Sushkin, 1925
  • Sterna hirundo tibetana H. Saunders, 1876[2]

Előfordulása

[szerkesztés]

Széles körben elterjedt Eurázsiában, Észak-Afrikában, Észak-Amerika keleti felén és a Karib-tenger mentén. Afrika déli és nyugati partjain, Dél-Délkelet-Ázsiában, Ausztrália keleti részein, Közép- és Dél-Amerikában telel.[5]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Balatonon, szikes tavak és bányatavak környékén.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 31–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 77–82 centiméter, és testtömege 110–150 gramm.[4] A hím és a tojó külseje hasonló. A költési szezonban csőrük erőteljesen kipirosodik, a vége azonban fekete marad, a madarak homloka szintén fekete. Hosszú, villás farkának köszönhetően röpte elegáns. A fiatal madarak háta és szárnya barna mintázatú.

Röpképe

Életmódja

[szerkesztés]

Vándor madár, telepesen fészkel. Halakkal, vízi rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. de néha sáskákat is fogyaszt.[4] A legöregebb, meggyűrűzött madár 25 évet élt.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ivarérettséget 2–4 évesen éri el, a költési időszak május-júliusban van. Évente egyszer költ. A fészek sekély talajmélyedés, melyet olykor kagylóhéjjal, fűvel vagy algával bélel. A fészekalj két-három vajszínű vagy zöldes, sötéten pettyezett tojásból áll.[4] A tojásokon mindkét szülő kotlik, 21–22 napig. A fiatal madarak 22–28 nap után repülnek ki.

Fészke tojásaival
fiókáival
és fiatal madarat etető szülő

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Fészkelő-állománya 400-1500 párra tehető (2008-2012).[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 10.)
  4. a b c d e f Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 10.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]